Az egyéni fejlesztés lényege a rugalmasság, az adaptivitás, a gyermek által hozott aktuális élmények megragadása. Az eredményes együtt munkálkodás alapja a jó hangulat, a játékosság, sok esetben a humor. Nem mindegy, hogy milyen segédeszközöket használunk, a motiváció nagyon fontos. Számos olyan multimédiás beszédfejlesztő program áll rendelkezésünkre, amelyet a célnak megfelelően alkalmazva jól be lehet építeni a terápiába. Hogy örülnek ilyenkor a gyerekek, mint ahogy annak is, ha versengünk velük vagy ketten "szócsatáznak"!

Mint minden más területen, itt is egyre több odafigyelésre, differenciálásra van szükség a módszereket, technikákat illetően. Próbálunk új ötleteket megvalósítani, hogy hozzájáruljunk gyermekeink jobb kommunikációs képességeinek kialakításához.

Hallásjavító műtét, amelynek során a belső fülben lévő csiga cochlea) elhalt szőrsejtjeinek működését pótolják a beültetett elektródákkal.

A műtét után kezdetét veszi a gyógypedagógiai fejlesztő folyamat, a speciális hallás- és beszédnevelés. A terápia célja, hogy a műtét során elnyert vagy visszanyert hallás (beszédhallás) beszédértéssé fejlődjön.

Mára már elmondhatjuk, hogy 29 -re növekedett a nálunk tanuló cochleáris implantáción átesett gyermekek száma. Az átlagos műtéti kor a 8-9 évről 4évre csökkent, ami jelentős mértékben javítja a terápia hatékonyságát.

Iskolánkban negyedik éve biztosítunk lehetőséget nagycsoportos óvodás és előkészítő osztályos gyermekek számára Alapozó Terápián való részvételre. Ez egy intenzív mozgásos program, ami a mozgáson keresztül segíti a gyermekek idegrendszerének fejlődését. A fejlesztés eredményeképpen könnyebbé válhat a beszéd-, olvasás-, írástanulás. Fejlődik a figyelem, emlékezet, erőnlét. A foglalkozásokat szurdopedagógus-logopédus, mozgásterapeuta vezeti heti öt órában, a csoportlétszám max. 5 fő.

A résztvevő gyermekek kiválasztása egy játékos torna foglalkozás megfigyelése alapján történik. Megfigyeljük a csecsemő- és kisgyermekkori mozgásokat, a rugalmasságot, egyensúlyt, keresztmozgásokat, ritmusutánzást, finommotorikát, állóképességet, feladattudatot. A megfigyelés alapján történik a gyermekek kiválasztása, javaslat a terápián való részvételre.

A neurofeedback egy olyan módszer, melynek segítségével taníthatjuk, tréningezhetjük az agyat a helyes és hatékony működésre.

A terápia során az agy elektromos tevékenységét a fejbőrön elhelyezett szenzorok, érzékelők mérik. A mérés eredménye, - az agyi aktivitás - a számítógép képernyőjén jelenik meg hullámok formájában. A terapeuta a hullámok mintázatát, eloszlását, mennyiségi mutatóit figyeli. A gyerek pedig egy zenével kísért animációt, vagy filmrészletet lát, amely egyben visszajelzést is jelent számára: megfelelő agyhullámok produkálása esetén a számítógépes animáció működik, vagy a film élvezhetően nézhető, ellenkező esetben nem. A tréning lényege tulajdonképpen az, hogy bizonyos agyhullámokat jutalmazunk, ezért ezek gyakoribbá válnak, másokat pedig nem, azok gyakorisága csökken. Az idegrendszer így szinte "játszva tanul".

A módszer során nem történik semmiféle beavatkozás, csak az agyhullámok mérése, majd a kívánt aktivitás vizuális visszajelzéssel, jutalmazással való megerősítése. A tanulás így szórakoztató módon - filmnézéssel, ill. számítógépes játékokkal - megy végbe.
A neurofeedback terápia alkalmazási lehetőségei igen széleskörűek. Leggyakrabban a hiperaktivitás, figyelemzavar esetén használják, de akár sportolóknál is alkalmazható teljesítménynövelésre.

Mivel a terápia valójában egy tanulási folyamat, ezért egy egyszeri alkalom nem szünteti meg a tüneteket, az eredmények fokozatosan jelentkeznek. Tünetektől függően a javuláshoz legalább 10-60 alkalom szükséges. Egy-egy alkalom 20-50 perc. Megfelelő mennyiségű gyakorlás után a személy képessé válik fenntartani a kívánt új idegrendszeri mintázatot még akkor is, amikor éppen nincs neurofeedback-helyzetben.

A Snoezelen vagy multiszenzoros környezet (multi-sensory environment azaz MSE) terápia egy, az 1970-es években, Hollandiában, eredetileg értelmileg akadályozottak számára kifejlesztett, de ma már széles körben alkalmazott eljárás. A "snoezelen" szó a holland "snuffelen" (felkutat, feltár) és a "doezelen" (szendereg) szavakból ered. Az elnevezés a terápia kétféle célra való felhasználhatóságára utal:

1. A terápia során fejleszthető a különböző érzékszervek működése, azok integrációja. Lehetővé teszi - a felkínált ingerek által - az új, pozitív tapasztalatok gyűjtését, az intenzív érzékelést, a kellemes ingerek felvételét, befogadását, használatát, ezzel motiválva a felfedezés örömét, serkentve az aktivitást, a világ felé való nyitottságot.

2. A terápia során az érzékszervek gyengéd, élvezetekkel teli stimulációja valósul meg egy biztonságos, harmóniát sugárzó környezetben. A relaxációt segíti a nyugtató hatású zene, a színek, fények játékán alapuló látványelemek, a kellemes ellazulást lehetővé tevő vízágy és - a kiegészítésként használt - aromaterápia.

A Snoezelen szoba meleg, biztonságos, harmonikus, esztétikus nyugalmat árasztó környezet, ahol több érzékszerv stimulálása valósulhat meg különböző ingerek, a fény-, szín-, hanghatások, a zene, az illatok által. A saját test, taktilis és kinesztétikus ingerek megtapasztalását segíti a vízágy és a babzsák fotel.
A Snoezelen terápia nagy előnye, hogy tanulás nélkül, pozitív, kellemes élmények átélésével fejleszt, miközben örömet, nyugalmat ad, és - ami a hallássérülteknél különösen fontos, hogy nonverbális eszközökkel is megvalósulhat.
A szobában található számítógép és a hozzákapcsolódó kivetítő a zenét vizualizálja, látható ingerré teszi, a vízágy pedig átveszi a zene rezgéseit. Ezáltal a hanghatások, a zene - hallássérült gyermekeink számára is - jobban élvezhetővé, átélhetővé válik, úgy, hogy közben a hangok vizuális és kinesztétikus ingerekkel való összekapcsolódása hallási érzékelésüket, észlelésüket is fejleszti.

Az 1990-es évektől kezdődően iskolánk tanulói közül egyre többen igényelnek preventív, korrektív speciális megsegítést beszéd- vagy egyéb tanulási zavar (veszélyeztetettség) miatt.

Az utóbbi években már az óvodában, de legkésőbb az első osztályban egyre nagyobb hangsúlyt kap az alapkultúrtechnikák elsajátításához szükséges készségszint feltérképezése, amely lehetővé teszi a prevenció mielőbbi beindítását. Ezzel lehetővé válik az "eltérő indulási helyzet, eltérő adottságok" megismerése, ami az azonos "fejlődési esély" megteremtésének alapfeltétele.

A veszélyeztetett óvodás és kisiskolás gyermekek számára "Akinek szüksége van rá" címen a tanulási zavar megelőzésére szolgáló pedagógiai vizsgálatot és terápiát dolgoztunk ki.

Az alsó és a felső tagozaton az életkornak, a nyelvi állapotnak, az iskolai tanulmányoknak megfelelő "nyomonkövető" minősítő, értékelő rendszert alkalmazunk. Ez módot ad arra, hogy a tanulók hallási és nyelvi állapotát, részképesség-fejlődését e célra összeállított mérőlapok felhasználásával kövessük, és így a differenciálás, a kiscsoportos, az individuális fejlesztés feladatait megtervezzük.

A különleges elbánást igénylő tanulók az egyéni anyanyelvi nevelés és a felzárkóztató órák mellett egyéni és kiscsoportos speciális fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt a készségfejlesztő játékokkal jól felszerelt külön tanteremben. A gyermekek előmeneteléről félévkor és év végén részletes szöveges értékelés készül.

Az anyanyelvi tárgyakat oktató óvodapedagógusok valamint a szurdopedagógusok, logopédusok és a nevelőtanárok munkájának összehangolását és az egyéni fejlesztést a tanulási nehézséget mutató gyermekekkel foglalkozó tanárok munkaközössége szervezi.
A munkaközösség gyakorlati munka mellett elméleti tevékenységet is végez, a többségi iskolák kisiskolásai számára vizsgálati módszereket, terápiás ajánlatokat, pedagógiai segédleteket dolgoz ki

A kutyákban olyan egyedi viselkedés alakult ki bennük, amely hasonló az emberi kötődéshez, s a terápiás folyamatban nagyon fontos szerepe van a kötődésnek. „Kommunikációs képességük” is fantasztikus, hiszen nem csak a vezényszavakból értenek, hanem képesek a testbeszéd megértésére - tehát olyan gyermekekkel is képesek kommunikálni, akik nem beszélnek.

A fejlesztett területek mellett a gyerekek önbizalma komfortérzete jelentősen megnő, a magatartási problémák csökkennek. Ezen felül talán a legfontosabb az, hogy a kutya segítségével a legvisszahúzódóbb, legkevesebb motivációval bíró gyermek is bevonható a feladathelyzetbe. A gyermekek olyan feladatok elvégzésébe fektetnek nagy energiákat, amit kutya közremű ködése nélkül meg sem próbálnának.

Egy jól képzett kutyával indukált feladat rengeteg sikerélményt nyújthat a gyerekeknek. A kutya segítségével végzett terápia összeköthető többek között egyéni fizioterápiás foglalkozásokkal, kognitív fejlesztéssel és akár a szenzoros integrációs terápiákkal is.